Logikusnak tűnik, hogy egy Sugar Daddy kizárólagosságot vár a barátnőjétől. De lehet, hogy ez mégsem annyira logikus.

Sokan úgy gondolják, hogy ha már a Sugar világban keresnek partnert és áldoznak is erre, alapvető igényük lehet, hogy elvárják a Sugar Babytől: ne legyen mással kapcsolata. Első blikkre logikusnak is tűnik, de azért léteznek itt meggondolandó szempontok.

Először is: ne feledjük el definiálni, mit értünk kizárólagosság alatt. Vagyis mi az, amit a Sugar Baby még megtehet anélkül, hogy megszegné az egyezségünket. A legtöbb párkapcsolatban ez a definíció elmarad és a felek csak később hányják egymás szemére, hogy ezt vagy azt a másiknak nem szabadott volna megtennie. Hiszen abból indulnak ki, hogy mindenki egyformán gondolkodik arról, mit szabad és mit nem. Nos, a valóságban ez épp fordítva van: a változatok végtelenek. Vagyis, ha kizárólagosságot várunk, akkor legyünk szívesek felvállalni ennek definiálását.

Másodszor: belegondoltunk-e abba, hogy elég-e az az érzelmi / szexuális töltet, amit a kapcsolatunk a Sugar Babynek nyújt ahhoz, hogy ő ne érezze magát permanensen frusztráltnak? Mert lehet, hogy nekünk van másik partnerünk, például feleségünk, akitől mindenfélét kapunk, míg neki csak mi, akik ritkán érünk rá és még érzelmileg sem akarunk belemenni a kapcsolatba. Ha más hasonló kapcsolódástól pedig kifejezetten eltiltjuk, akkor megfosztjuk egy alapvető emberi igénytől. De ugyanez vonatkozik a szexualitásra: ha csak ritkán vagyunk vele, és neki jóval gyakrabban van rá igénye, akkor megfosztjuk valamitől.

Mondhatjuk, hogy ezért cserébe viszont kap más dolgokat, csakhogy pont ezeket a lemondásokat nem lehet ajándékokkal pótolni. Lehet, hogy titokban neheztel majd, és az is lehet, hogy végül szakít, mert túl korlátozónak érzi a kapcsolatot.

Harmadszor: ha nem engedjük, hogy mással is barátkozzon, akkor sokkal nehezebb lesz neki, ha majd szakítunk vele. Hirtelen szakad rá az érzelmi és az anyagi krízis, és valószínűbb, hogy nem fog egykönnyen beletörődni… Vagyis stabilabb lehet, ha van másvalakije is.

Negyedszer: ha csak velünk találkozik, érzelmileg mi is jobban fogunk hozzá kötődni, pedig lehet, hogy nem ezt szeretnénk, hogy kifejezetten el akarnánk kerülni a szerelembe esést.

Ötödször: ha időközben beleszeret valakibe vagy csak erős erotikus vonzódást érez és nem akar becsapni minket, könnyen elveszíthetjük, noha egyáltalán nem ez lenne a szándékunk. De a korlátozással lehetetlenné tesszük, hogy más élményeket is szerezzen.

Természetesen léteznek érvek a kizárólagosság mellett is: sokkal könnyebb a védekezés megoldása, ha nem kell több partnerrel számolni, könnyebb randikat egyeztetni, mert nem szervez senki keresztbe, nem leszünk féltékenyek… Bár attól, hogy valamit leírunk vagy megbeszélünk, még nem biztos, hogy a másik fél be is tartja. Ha a partnerünk szép, vonzó és intelligens, akkor méltán számíthatunk rá, hogy lesznek más érdeklődők körülötte és meglehet, hogy az egyezségünk ellenére nem áll majd ellent egyiknek vagy másiknak.

Vagyis a korlátozással azt is elérhetjük, hogy tudtunkon kívül folytasson mással kapcsolatot, ami például védekezés szempontjából kockázatosabb, mint az az eset, ha tudunk róla.

Nyilván vannak olyan Sugar Babyk, akik maguk is kizárólagosságra törekednek, de itt akkor elképzelhető, hogy tőlünk is elvárnák. Készen állnánk rá? Vagy úgy gondoljuk, hogy ennek egyirányúnak kellene lennie?