Egy ilyen meghívásos alkalom arra szolgál, hogy társalogjunk, tehát ne az legyen a lényeg, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az, hogy kivel és miről beszélgetünk.

Ha már régebben forgolódunk elegáns környezetben, akkor bizonyára tudjuk, hogyan keltsünk jó benyomást az ünnepi asztalnál, de aki úgy érzi, hogy követ el még hibákat, illetve mostanság fog olyan helyzetbe kerülni, hogy szüksége lesz néhány jótanácsra, annak íme, egy kis gyorstalpaló: főleg Sugar Daddyk számára.

1. Előkészületek

Ha elegáns ebédre vagy vacsorára hívtak, nem aznap reggel kellene elgondolkodnunk azon, mit vegyünk fel. Már 2-3 nappal korábban érdemes megtervezni, pontosan mi lesz rajtunk. Ha van dress code, azt mindenképp vegyük figyelembe – lehet, hogy egyáltalán nem is rendelkezünk olyan ruhadarabbal, amiről a meghívóban szó esik.

De ha igen, akkor is ellenőrizzük, jó-e még ránk az adott ruhadarab, illetve tiszta-e. Nagyon kínos, ha indulás előtt egy órával derül ki, hogy a nadrág már nem jön fel ránk, vagy egy csúnya folt éktelenkedik a zakón, amiről teljesen megfeledkeztünk.

Külön probléma a cipő: annak egy elegáns vacsorán tökéletesen kell kinéznie. Ne akkor kezdjük tisztogatni, ha már puccparádéban vagyunk.

2. Az étkezés előtt

Ha valakinek az otthonába látogatunk, akkor készüljünk megfelelő ajándékkal: édességgel, borral – természetesen ezek mindig legyenek minőségiek, de nem kell túlzásokba esnünk. Sose érkezzünk sokkal a kijelölt időpont előtt, mert az kellemetlen a vendéglátó számára, lehet, hogy még az utolsó pillanatban is az előkészületekkel foglalkozik. Ha külföldön megyünk vendégségbe, mindig tájékozódjunk arról, mik a helyi szokások, mert van, ahol jókora késés az elvárt és van, ahol az, hogy pontosan érkezzünk.

Ha fontos étkezésről van szó, halkítsuk le vagy kapcsoljuk ki a mobilunkat, semmiképp ne nézegessük folyamatosan!

3. Az asztalnál vagy mellette

Ha állófogadásról, azaz svédasztalos vacsoráról van szó, nagyobbak a kihívások: nehezebb elegánsan viselkedni, mint ültetett érkezésnél, ugyanakkor kevésbé figyelnek az emberre. Ne halmozzunk túl sok ételt a tányérunkra, mert a falánkság mindig negatív hatást kelt, főleg egy elegáns környezetben. Semmiképp ne versenyezzünk az ételért. Inkább mondjunk le egy finom falatról, mintsem harcoljunk érte. Csak olyasmit válasszunk, amit állva is kényelmesen meg tudunk enni, felejtsük el a szószos, csöpögős ételeket! Nincs kínosabb, mint leenni magunkat egy elegáns vacsorán.

Ha terített asztalhoz kell ülnünk, és zavarba ejtően sok az evőeszköz, az alapszabály az, hogy kívülről befelé kell haladnunk. És mindig érdemes megfigyelni, mit művelnek tapasztaltabb asztalszomszédaink.

Ne üljünk le előbb, mint a házigazda! Ha hölgy van mellettünk, felajánlhatjuk, hogy kihúzzuk a székét és segítünk neki leülni. Ne kezdjünk enni, amíg a házigazda fel nem emeli az evőeszközét. Ha kénytelenek vagyunk étkezés közben felállni az asztaltól, kérjünk elnézést, de ne magyarázkodjunk. Az étkezés végén várjuk meg, míg a házigazda asztalt bont.

4. Elegáns étkezés

Csak kis falatokat együnk, legyen egyenes a hátunk, az evőeszközt vigyük a szánkhoz és ne fordítva! Ha kicsit is szaftos, zsíros ételt eszünk, töröljük meg a szánkat annyiszor, ahányszor csak fennáll a veszélye, hogy nem tűnik teljesen tisztának. Karunkat tartsuk a törzsünk mellett, ne „szárnyaljunk” evés közben (régen ezt úgy gyakoroltatták a fiatalokkal, hogy a hónuk alá egy-egy könyvet tettek, amelyek étkezés közben nem eshettek onnan ki)!

Ne nyúljunk át az asztalon semmilyen tálért, inkább udvariasan kérjünk meg egy másik vendéget, hogy nyújtsa át nekünk.

Ha végeztünk az evéssel, tegyük a villát és a kést jobb oldalra, így mindenki tudni fogja, hogy már nem kérünk többet.

5. Extrák

Ha valamit nem ehetünk vagy ihatunk egészségügyi, vallási okokból vagy szimplán meggyőződésből, akkor ezt igyekezzük előre jelezni a házigazdának, már, ha van rá mód. Semmit ne erőltessünk magunkba, bár udvariasnak számít mindent kicsit megkóstolni, amit kínálnak, azért túlságosan erőltetni meg a házigazda részéről udvariatlan.

6. Társalgás

Egy ilyen meghívásos alkalom arra szolgál, hogy társalogjunk, tehát ne az legyen a lényeg, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az, hogy kivel és miről beszélgetünk. Fogjuk magunkat vissza az alkoholt illetően, nehogy meggondolatlan dolgokat mondjunk. Sose beszéljük túl a társaságot, ha megszólalunk, legyünk rövidek és inkább jeleskedjünk a figyelmes hallgatás művészetében, mint abban, hogy lyukat beszélünk a többiek hasába. Igyekezzünk jól érezni magunkat, hogy a társaságunkban lévők is elégedettek legyenek az ebéddel vagy vacsorával.