Szörnyülködünk, mert fiatal lányok idősebb férfiakkal folytatnak kapcsolatot, vagy éppen fordítva... De miért kelt ez olyan nagy megütközést? Mi a társadalom baja azokkal a viszonyokkal, amelyek tagjai nem egy generációhoz tartoznak?

Az ember már csak olyan lény, hogy imádja másokon köszörülni a nyelvét. Persze nem mindenki, de aki igen, az aztán teljesen beleveti magát a pletykálkodásba. A bulvárlapok nagyszerűen kiszolgálják ezeket az ősi igényeket: ma már nem csak a közvetlen környezetünkben élők furcsaságain háborodhatunk fel, hanem azokén is, akikkel soha nem találkoztunk és akikről gyakorlatilag semmit nem tudunk.

A rossz nyelvek egyik kedvenc témája, hogy mennyire gáz, ha egy pár tagjai között nagy a korkülönbség. Mindenféle más különbséget is szívesen kitárgyalnak, ha egy nő magasabb a partnerénél, ha a pár tagjai súlyban más kategóriába tartoznak, ha az egyik híres, a másik gyakorlatilag ismeretlen, ha az egyik kaukázusi, a másik afro vagy ázsiai származású, ha ugyanahhoz a nemhez tartoznak, ha nem csak egy, hanem több partnerük van párhuzamosan... Noha senkinek semmi köze mások kapcsolataihoz, sokan veszik személyes sértésnek, ha nem az ő ízlésüknek megfelelő emberek döntenek úgy, hogy együtt járnak, együtt akarnak élni, akár csak laza kapcsolatot folytatnak egymással.

Yael Sela és kollégái a michigani Oakland Egyetemen a nagy korkülönbség láttán érzett felháborodás okait keresték. Kiket zavar, hogy két ember nem ugyanahhoz a generációhoz tartozik, és mi ezzel a probléma? 430 amerikai nőt és férfit kérdeztek a véleményéről. Azt feltételezték, hogy ki-ki a saját élethelyzetének és korának megfelelően fog ítélkezni az adott kérdésről. A fiatal nőktől azt várták, hogy toleránsabbak az olyan kapcsolatokkal szemben, amelyben egy fiatal nő és egy idősebb férfi vesz részt, mert ezzel ők csak nyerhetnek, lévén, hogy az idősebb férfiaknak nagyobb eséllyel van kész egzisztenciájuk, biztos helyük a társadalomban. Míg az idősebb nőkről azt gondolták, hogy inkább elítélik ezeket a kapcsolatokat, mert a fiatal nők könnyen elvehetik tőlük a velük egykorú partnerüket.

A férfiakkal kapcsolatban viszont azt feltételezték, hogy az idősebbek fogják könnyebben jóváhagyni az ilyen kapcsolatokat, abból az elképzelésből kiindulva, hogy így érettebb korban is hozzájuthatnak fiatalabb hölgyekhez, míg a fiatalabb férfiaknak nem fog tetszeni, hogy idősebb társaik jobb anyagi körülmények és nagyobb befolyás birtokában lecsaphatják a kezükről a velük egykorú lányokat.

A feltevés már ott hibádzik, hogy minden fiatal lányt csinosnak és minden idősebb férfit gazdagnak és sikeresnek képzeltek, pedig erről természetesen szó sincs. És nem igazán számoltak az idősebb nő/fiatal férfi párosítással, ami pedig létezik, és amit egyébként a társadalom még sokkal jobban el is ítél, mint a fordított helyzetet. Fiatal lányok is lehetnek féltékenyek középkorú, sikeres asszonyokra, akik elcsábítják tőlük a pasijukat: nagyon sok múlik az egyéni élethelyzeten, a preferenciákon, szóval a képlet sokkal bonyolultabb, mint első blikkre tűnik.

Sela csapata azt tapasztalta, hogy a nagy korkülönbséggel kapcsolatos álláspontokban sokkal fontosabb volt a válaszadó kora, mint a neme. Az idősebbek elfogadóbbak, míg a fiatalok elítélőbbek voltak, akár férfiakat, akár nőket kérdeztek. Ezt azzal is magyarázhatjuk, hogy az idősebbek már toleránsabbak, bölcsebbek, kevésbé idealisták és szigorúak, mint a fiatalok. De persze ez sem igaz minden érettebb korú emberre.

Melyek a leggyakoribb okok, amelyek ítélkezésre sarkallják a kívülállókat?

Az egyik magyarázat az lehet, hogy nagy korkülönbség esetén a külvilág feltételezi, sőt biztosra veszi: a fiatalabb partner nem táplál valódi érzelmeket az idősebb iránt (esetleg egyikük se táplál a másik iránt), vagyis érdekkapcsolatról van szó. Noha hasonló korú emberek között is létrejöhet érdekkapcsolat, vagyis olyan szövetség, amiből a romantikus érzelmek hiányoznak, ez sokkal kevésbé zavarja a kívülállókat. Talán feltételezik, hogy a hasonló korúak esetében könnyebben kialakulhatnak ilyen érzelmek, mint akkor, ha nagy a korkülönbség, bár erre semmilyen bizonyíték nincs.

Az idegenkedés abból az sejtésből is fakadhat, hogy a külvilág szemében a fiatalabb partner így elvész az igazi szerelem számára, kvázi, mintha apácának vagy papnak állt volna... Ez főleg olyan esetekben irritálja ez az embereket, ha kifejezetten jó külsejű fiatal partnerről van szó, akit a saját kortársai is szívesen meghódítanának. Ha egy kevésbé előnyös külsejű lány vagy fiú jelenik meg idősebb partnerrel, az nem kelt akkora megütközést, mivel nem sajnálják amiatt, hogy mennyi lehetőséget hagy ki.

De ne feledkezzünk meg arról se, hogy mennyi irigység szorult az emberekbe: sok nő irigykedhet például Macron francia elnök feleségére, akinek ennyire fess, fiatal férj jutott, ráadásul még hatalma és pénze is van... (Noha Madame Macronnak a saját jogán is volt épp elég pénze.)

Ugyanakkor nehéz elfogadnunk, hogy egy jóképű, fiatal férfi boldog egy anyja korabeli nővel, mert ez ellentmond a tapasztalatainknak, vagy mindannak, amit hangoztatni szokás: hogy a nők ötven fölött már nem érnek semmit, meg nem kellenek senkinek. Ezek nyilvánvaló ostobaságok, de sajnos sokan bedőlnek a hasonló provokatív véleménynyilvánításoknak.

Nem elhanyagolható az a zsigeri ellenérzés sem, ami abból fakad, hogy egy egész generációnyi, vagy két generációnyi különbség szülő/gyermek vagy nagyszülő/unoka jellegű kapcsolatot juttat az emberek eszébe. Arra gondolnak, hogy xy az idősebb fél gyereke, horribile dictu unokája is lehetne, és ez mennyire borzongató. Nyilván tudják, hogy nem vérrokonok, de feltételezik, hogy valami lelki ferdülés, trauma miatt vonzódnak egymáshoz. Főleg akkor jön ez elő, ha egy férfi idősebb nők társaságát keresi. A fiatal nő / idősebb férfi kapcsolatnál szinte mindig azt feltételezik, hogy a nőt kizárólag az anyagiak és a társadalmi státusz vonzza. Csak kivételes művészek, tudósok esetén fogadják el, hogy az illető személyes varázsa is szerepet játszik.