Kettészakadt a fejlett világ: van, ahol szinte lehetetlen randizni, és ezt nagyon megszenvedik a Sugar kapcsolatok is. De idehaza tulajdonképpen teljesen ránk van bízva, találkozunk-e a partnerünkkel. Ha nem is annyira egyszerű, mint azelőtt, azért nem lehetetlen.

A külföldi oldalakat figyelve elég nyilvánvaló, hogy sok helyen, például az USA-ban is súlyosabb a helyzet és ez a Sugar randizást is komolyan érinti. Nálunk ennél sokkal lazábbak a szabályok és a kezdetben tapasztalható bizonytalanságok után sokan visszatértek a fizikai találkozásokhoz, persze leginkább a rég ismert partnerekkel. 

New Orleans-ban például gyakorlatilag lehetetlen találkozni, ahogy egy ottani Sugar Baby beszámolt róla, ráadásul az egyik Daddyje immunbetegségben szenved, így mindketten tartanak attól, hogy baj lenne egy személyes randiból. Noha az illető a negyvenes éveiben jár, tehát az életkora miatt nem lenne veszélyeztetett, ugyanannyira aggódnia kell a vírus miatt, mint az idősebbeknek. Ráadásul a példában említett Sugar Baby édesanyja karanténban van a munkája miatt, ez a másik alapvető nehézség, ami miatt ő maga sem mehet oda, ahová akar, de hát egyébként sem egyszerű kimozdulni.

Nyilván nincsenek pontos adataink, de azt beszélgetésekből, cikkekből le lehet szűrni, hogy azoknak az embereknek a nagy része, akik nem érzik magukat veszélyeztetettnek és biztosak benne, hogy sem ők, sem a partnereik nem járnak problémás helyeken, nagy valószínűséggel nem fertőzők, felvették a fonalat és újra találkozgatnak. A hagyományos titkos randihelyszínek például tele vannak, és valószínű, hogy ez így is marad. Azt a szabályt, hogy csak azzal találkozzunk intim helyzetben (vagy egyáltalán), aki velünk egy háztartásban él, még egy brit epidemológus sem tudta betartani: kétszer randizott a barátnőjével, akivel persze nem él együtt. Mivel lebukott, le is kellett mondania. (Persze főleg amiatt, mert a saját maga által hangoztatott szabályt nem tartotta be.)

De nyilván az sem ritka, hogy valakit az egészségügyi állapota vagy az aktuális tartózkodási helye elszakít a partnerétől, Sugar Babyjétől vagy Daddyjétől. Ilyenkor is lehet úgy dönteni, és sokan meg is teszik, hogy nem szüneteltetik a támogatást, hanem továbbra is ugyanúgy segítenek - ehhez persze az is kell, hogy megengedhessék maguknak, ne legyenek anyagi problémáik. 

Még a kifejezetten szexre kihegyezett műfajban is akadnak olyan állandó vendégek, akik ugyan most nem járhatnak a megszokott helyekre, de nem hagyják cserben azokat, akiket meg szoktak látogatni, mert mindkettejük érdekében áll, hogy átvészeljék a rendkívüli állapotot. De nyilván nem csupán az érdek, hanem az emberség, baráti érzelmek is belejátszanak ebbe. Mivel a bajban ismerszik meg, ki az, akire igazán számíthatunk, ez az egész krízis azért komolyan próbára tette a kapcsolatokat, így a Sugar világ szereplőit is. 

Miközben egyesek kölcsönlakásban, irodában vagy búvóhelyeken szervezik meg a titkos találkákat, mások maradnak a virtuális randevúknál, és próbálják azokat izgalmasakká, élvezhetőkké tenni. Ismerek olyanokat, akik ezt a műfajt még jobban is szeretik, mint a hús-vér találkákat, és a szexcsetek megszállottai, de a többség számára azért az az igazi, ha nem csak képernyővel találkozhatnak, hanem élő nővel/férfival is. (Noha a VR szemüvegek állítólag már olyan valósághű élményt tudnak nyújtani, hogy veszélyben az emberiség fennmaradása, én nem hiszem, hogy emiatt komolyan aggódnunk kéne.) 

Amire még egy ideig várni kell, az az új ismeretségek fizikai síkra terelése. Persze ismerkedni, flörtölni továbbra is lehet, de nagyobb óvatossággal kell kezelnünk az új kalandokat.