Végre egy Sugar Daddy jelölt, aki nagyon tetszik és akivel azonnal ágyba bújnánk! Miért ne hagyjuk, hogy az ösztöneink elragadjanak?

A férfi-nő ismerkedés egyfajta tánc: megvan a maga rituáléja. Manapság már nem illik problémának tekinteni, ha egy nő is csak alkalmi kalandra hajt (nem illik, de ettől még rengetegen elítélik az ilyesmit), de a férfiak esetében eleve arra kell számítani, hogy nem utasítják el az alkalmi kaland lehetőségét akkor sem, ha egyébként valami tartósabbat keresnek. Csak olykor attól lesz valami alkalmi, ha a nő nem fékez időben... 

Ha Sugar keretek között megy az ismerkedés, akkor a nőnek legalább annyira észnél kell lennie, mint ha férjhez akarna menni. Miért is? Egyrészt persze azért, mert önmagát is megkímélheti kellemetlen élményektől, ha nem enged azonnal a férfiak próbálkozásainak, másrészt, ha valakihez tényleg vonzódik, és hosszabb távra tervezne vele, akkor tovább fenntarthatja a férfi érdeklődését, ha megvárakoztatja. De alapvetően azért is szükség van a várakozásra, mert a kapcsolat beteljesülése előtt kell megegyezésre jutni, nem pedig utána. Másképp nem nagyon működik az egész. 

A férfiak ellentmondásosak, ugyanakkor ebben elég egyszerűek: általában (sajnos) azokat a nőket értékelik, akiket viszonylag elérhetetlennek vélnek. (Azért nem annyira elérhetetlennek, hogy teljesen lehetetlen legyen a küldetés, az a jó, ha közepesen nehéz feladatnak tekintik a becserkészését - persze személyiségfüggő, ki mennyire szeret versenyezni és bizonyítani, ebben is nagy a szórás). Nyilván léteznek olyanok is, akik azt a nőt értékelik, akivel igazán jól érezhetik magukat, attól függetlenül, hogy az illetőért mennyire kellett megküzdeniük, de ezek a pasik ritkák.

Alapszabályként elfogadhatjuk, hogy akit könnyen megkapnak, arról könnyen meg is feledkeznek. Nyilván ebben az is benne van, hogy azt gondolják: a nő bárki számára könnyen kapható, és akkor minek is küzdeni érte - pedig lehet, hogy a nő csak hozzájuk vonzódik olyan nagyon, hogy nem tud ellenállni a kísértésnek. Vagy nem csak hozzájuk, de elég ritka, hogy valaki ennyire tetszik nekik és ezért nem akarnak ellenállni. 

A férfi szerepe ebben a rituáléban az, hogy nyomuljon és próbálkozzon, a nőé meg az, hogy húzza az időt és elérhetetlennek mutatkozzon, így a férfi egyre jobban akarja őt. Persze előfordul az is, hogy a férfi annyira nem akar nyomulni és az ellenállást érzékelve tovább áll, de ki mondta, hogy az egészben nincs kockázat? Viszont aki ennyire könnyen tovább áll, az úgyse lett volna jó semmire hosszabb távon. 

Ha a férfi olyan nagyon nem tetszik, akkor nem nehéz húzni az időt, az a nagy gond, ha a férfi túlságosan is tetszik és legszívesebben azonnal letámadnánk. Pedig éppen azért kellene visszafognunk magunkat, mert annyira tetszik, hogy szeretnénk vele hosszabb távon is együtt lenni. Ha egy Sugar Daddy ennyire bejön egy Sugar Baby jelöltnek, akkor igazán meg kell acéloznia magát, hogy ne adja be a derekát idő előtt. 

Persze, a férfiak szenvedélyes és odaadó szeretőre vágynak, de abban a hitben akarnak majd ringatózni, hogy a szenvedélyességet ők hozták ki a nőből. Ezért alkalmazzák a rafináltabb nők örök idők óta a csiki-csuki játékot és hitetik el a férfiakkal, hogy kevésbé kívánják a szexet, mint valójában, vagy éppen ellenkezőleg, hogy jobban kívánják, mint valójában. Persze ez kétélű fegyver, hiszen ha elkezdünk szerepet játszani, akkor ahhoz valamennyire tartanunk kell magunkat a későbbiekben is, de a teljes és kendőzetlen őszinteség csak igen ritka esetben válik a javunkra. 

Mindenképpen jobban tesszük, hogy ha valaki nagyon tetszik, akkor csak óvatosan engedünk betekintést a vágyainkba. Ha nem tetszik, akkor meg minek is betekintést engedni? Persze érzékeltethetjük, hogy a megfelelő partner mellett szenvedélyesek is tudunk lenni, de ne hagyjuk, hogy elcsábítson, amíg nem tisztáztuk a kapcsolatunk részleteit. Ha mégis engedünk a késztetésnek, ne csodálkozzunk, ha a végén nem lesz kapcsolat / megegyezés az egészből.