Milyen szerepe van a dominanciának a Sugar kapcsolatokban? Milyen nők keresnek irányító férfiakat, és milyen férfiak erős nőket?

Két alapvető tévhitet szoktak hangoztatni az emberek a párkapcsolati hatalmi viszonyok tekintetében: az egyik, hogy minden nő a domináns férfiakra bukik, mert védelmet remél és mert az olyan szexi, ha egy férfi tudja, mit akar. A másik, hogy minden feleség uralkodni akar a férjén. Keveseket zavar, hogy ez a két állítás mennyire ellentmond egymásnak. Pedig csak arról van szó, hogy mindkét nem képviselői között akadnak, akik szeretnek irányítani, mások meg inkább alávetik magukat. Csak az, aki a férjének engedelmeskedik, jó asszonynak számít, aki meg a feleségének, az egy papucs... 

A Sugar kapcsolatokban a pártfogóra tekintünk általában úgy, mint domináns félre, de még ebben a relációban is megeshet, hogy nem a Sugar Daddy/Mommy tartja a gyeplőt, hanem a Baby... Máskor a dominancia nem egyértelmű, mert egyes dolgokban az egyik fél meghatározó, másokban a másik. És léteznek egyenrangú kapcsolatok is, bár ezek a legritkábbak.

Egy német felmérés készítői 172 embert kérdeztek a preferenciáiról, ezeknek 60%-a nő volt. Az adatok elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy alapvetően a nők két típusa keres kifejezetten domináns férfit.

Az egyik típusba az az impulzív, extrovertált hölgyek tartoznak, akik könnyen ráunnak dolgokra, mindig új és új élményekre vágynak, és egy engedékeny, jófiúként viselkedő, kevés önálló ötlettel rendelkező férfi mellett nem kapnak elég ingert. A másik típusba a szorongó, önbizalomhiánnyal küszködő nők tartoznak: számukra a dominancia azt jelenti, hogy a férfi partner meg tudja őket védeni a külvilágtól, illetve leveszi róluk a döntéshozatal súlyát.

De nem minden szorongó nő vágyik domináns férfira, vannak, akik kifejezetten a szorongás miatt inkább a szelídebb, engedékenyebb típust preferálják, mert az nem kelt bennük félelmet.

Ami a férfiakat illeti, közöttük is fellelhetőek azok, akik egyszerűen unatkoznak egy nyugisabb, befelé forduló partner mellett, és egy erősebb egyéniséget keresnek, de sokszor mindössze arról van szó, hogy a kezdeményezőkészségben nem igazán jeleskedő pasikat az erőszakosabb nők egyszerűen leakasztják a fogasról. Vagyis a férfi nem ilyen partnert keres, de mivel csak vár, hogy kiválasszák, mindig ez a típus jut neki.

Ilyen szempontból a férfiak között is vannak, akik védelmet várnak a nőtől, noha nem olyan konkrét fizikai védelmet, mint a nők a férfiaktól, de azt nagyon is jó néven veszik, ha egy csomó gyakorlati kérdésben helyettük döntenek, megküzdenek a családdal és a társadalmi elvárásokkal, kitalálják, mikor mi legyen a program, és így tovább.

A dominanciának persze sokféle arca van, létezik a szelíd, kedves, asszertív dominancia, és létezik az erőszakos, pocskondiázó, mások véleményét semmibe vevő fajta is. Meg a kettő közötti átmenet is. Ha Sugar kapcsolatot keresünk, fontos tisztában lennünk a saját igényeinkkel, mert nem mindegy, hogy egy atyáskodó, jóindulatú, de azért mindenbe beleszóló Sugar Daddyvel lesz-e dolgunk, vagy olyannal, aki tőlünk várja el, hogy feldobjuk a napjait, és nem lesznek se programötletei, se türelme, hogy a magánéletünkkel foglalkozzon.

Az erőszakos, türelmetlen, mindenkit hibáztató típustól viszont tartsuk magunkat távol: az ilyen ember nem jó társaság, akármilyen klassz helyekre is vinne el minket, és akármilyen ígéretekkel is áll elő.

Ahogy telnek az évek, a dominanciára való hajlamunk is változhat: a fiatalon nagyon erőteljesek megszelídülhetnek, míg az ifjú éveikben félénkek és visszahúzódók megtalálhatják a hangjukat és elérhetik, hogy odafigyeljenek rájuk.