Egy Sugar Baby számára vonzó kihívás lehet, hogy bevezessen egy jóravaló, csak kissé gátlásos férfit a kapcsolatok világába, főleg, ha ő maga már nem a huszonéves kategóriába esik és nincsenek ultraromantikus, irreális elvárásai a férfiakkal szemben.

Mindannyian tudjuk, hogy a nyugati világban egyre kevesebben házasodnak és ez a tendencia egyre hangsúlyosabb lesz. Persze attól, hogy valaki nem köt házasságot, még élhet elkötelezett párkapcsolatban akár évtizedekig is, vagy sorozatmonogámiában: követhetik az életében egymást a pár hónapos vagy pár éves kapcsolatok. Másoknak egyszerre és sorozatban nem is egy, hanem általában több partnerük is van.

De a szinglik egy részének sosem volt egyetlen, romantikusnak nevezhető kapcsolata sem. Hogy mit nevezünk romantikus kapcsolatnak, az persze egyénenként eltérhet, de körülbelül olyan kapcsolatot, amelyben az érzelmek és a szexualitás egyszerre játszanak szerepet. Ráadásul valami minimális időtartam is kell ahhoz, hogy egy kapcsolódást már kapcsolatnak nevezzünk, bár ezt is nagyon nehéz lenne meghatározni. Ha szerelemnek hívjuk Rómeó és Júlia 5 napig tartó fellángolását…

Angolszász területen relationship virgin-nek, vagyis kapcsolati szűznek nevezik azokat, akiknek még nem volt néven nevezhető viszonyuk, bármilyen történetük, amelyben átélhették volna, milyen az, ha két ember szerelmi, szexuális értelemben összekapcsolódik. Ha valaki már elmúlt 25-30 éves és ilyet nem tud felmutatni, az sokak szemében annak a jele, hogy az illetővel valami nagy gond van és ha ezt be is vallja, akkor sokkal kisebbek lesznek az esélyei a társkeresésben, mint valakinek, aki már legalább 1-2 komoly kapcsolatról be tud számolni. (Azt is problémásnak szokták tekinteni, akinek az átlaghoz képest túl sok komolynak mondott kapcsolata volt már.)

Mivel a világunk úgy van berendezve, hogy párokat vizionálunk, nagyon nehezünkre esik elfogadni, hogy bizonyos emberek nem tizenéves korukban kezdték a társkeresést és esetleg akkor is jól érezhetik magukat, ha egész életükben egyedül maradnak. (Persze itt az egyedül nem azt jelenti, hogy nincsenek emberi kapcsolataik, hanem azt, hogy nincs romantikus emberi kapcsolatuk, vagy olyan, amilyet ekként adhatnak el a világnak, miközben esetleg semmi romantika nincs benne.)

Az egyedülállókat megbélyegzik, ezt tudjuk, de ha valakinek még múltja sincs, azt még inkább. Főleg a szülők és közeli családtagok képesek ezen lamentálni, és nem ritkán kergetik a fiatalokat olyan kapcsolatokba, amelyeket tulajdonképpen nem is kívánnak annyira, de legalább így a környezetük elkönyveliheti, hogy normálisak és benőtt a fejük lágya.

Ebben a posztban azokról lesz szó, akiknek még sosem volt romantikus kapcsolatuk, de szeretnének, csak fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá, a koruknál fogva roppantul zavarban is vannak, amikor kénytelenek bevallani, hogy mennyire tapasztalatlanok, de szívesen átélnék, milyen egy nő-férfi viszony (vagy akár nő-nő, férfi-férfi, ha melegekről van szó, hiszen sok meleg azért nem alakít ki párkapcsolatot, mert nem vállalja fel a szexuális orientációját).

A Sugar erre is lehetőséget adhat: egy biztos partner képes lehet arra, hogy bevezesse a tapasztalatlan felet abba az élménybe, amit egy párkapcsolat jelent, és itt elsősorban nem is a szexualitáson van a hangsúly. Persze, az is beletartozik és lehet, hogy van, akinek az lesz a legfontosabb, de elképzelhető, hogy a kapcsolat millió más egyéb mozzanatának megélése lesz a valódi újdonság. (Mert attól, hogy valaki kapcsolati szűz, nem kötelező, hogy tényleg szűz is legyen, ez azért elég egyértelmű.)

Egy empatikus, gyöngéd, tapasztalt partner rengeteget taníthat a pártfogójának arról, hogy milyen érzés kettesben lenni, mire kell odafigyelni, mi az, amit nem várhatunk el és miben fejlődhetünk. Hiszen ha egy férfi azzal az igénnyel lépne fel egy hagyományos ismerkedős oldalon, hogy vezessék be őt a párkapcsolatok világába, mert nagyon tapasztalatlan, ugyan melyik nő venné ezt jó néven? Nagy valószínűséggel kinevetnék és élből elutasítanák, mert a nők – valljuk be --, azt szeretik, ha készen kapják a pasit, ha az tudja, hogy kell udvarolni, hozzájuk érni, hogy kell elhitetnie velük, hogy kívánatosak… Eszük ágában sincs valakit nevelgetni. (Egyszerre szeretnék, hogy tapasztalt legyen és hogy úgy érezhessék, a pasinak semmit nem számít a múltja, ami alapvetően nonszensz…)

Egy Sugar Baby számára azonban lehet ez vonzó kihívás, hogy bevezessen egy jóravaló, csak kissé gátlásos férfit a kapcsolatok világába, főleg, ha ő maga már nem a huszonéves kategóriába esik és nincsenek ultraromantikus, irreális elvárásai a férfiakkal szemben. Ha a kapcsolat eleve arról szól, hogy a partner megtanulja, miként érdemes egy nővel viselkedni, akkor sokkal flottabbul is mehet az „edukáció”, mint egy olyan kontextusban, ahol a nő elvárja, hogy a férfi fél szavakból vagy szavak nélkül is megértse őt.

Egy negyvenes-ötvenes nőnek olyan Sugar Boy-t találnia, aki erre alkalmas lenne, persze nyilván nehezebb, valószínűleg itt is inkább az idősebb korosztály rendelkezik megfelelő empátiával és tapasztalattal, de a nők esetében talán kevésbé számít feketepontnak, ha még nem volt komoly partnerük. A férfiak azért nagyobb kedvvel játsszák a tapasztalt partner szerepét akár a civil életben is, de már mi is beszámoltunk olyan regényről, amelynek épp ez a témája: hogyan válhat egy gátlásos, esetleg még valamilyen problémával (pl. autizmussal) rendelkező hölgyből jó partner egy olyan férfi oldalán, akihez szerződés köti. Persze a regények ezt azonnal elviszik a szerelem felé, a valóság inkább úgy nézhet ki, hogy egy ilyen kapcsolat csak felkészít egy későbbi, már hagyományos keretek között működő kapcsolatra.