Üzenetek cikáznak az éterben, vagy öt-hat csatornán, és csak kapkodjuk a fejünket. Mindenkinek válaszoltunk? Elég udvariasak voltunk? A helyesírás se pocsék? Nem kevertünk össze két embert? Nem kérdezzük már ötödször ugyanazt ugyanattól?

A levelezés elkezdéséről már írtunk: az se egy könnyű műfaj, de az e-mail-ek, csetelések, sms-ek, mms-ek és egyéb kommunikációs formák világában könnyű elveszteni a fonalat. Főleg, ha egyszerre sokakkal tartjuk a kapcsolatot, több csatornán, és nem vezetünk naplót arról, hogy kinek mikor írtunk. Ez csak félig vicc, néha valóban könnyű elfelejteni egy.-egy üzenetet, ha olyan csatornán érkezett, amelyet ritkán használunk, vagy csak sokan írtak aznap rajta.

De nem csak a kommunikációs módok sokasága lehet probléma: nézzük, tartalmilag és formailag mire érdemes odafigyelni.


1. Koncentráljunk! Esetleg jegyzeteljünk.

Mikor több emberrel ismerkedünk párhuzamosan (és online mindenki ezt teszi), olykor nehéz megjegyezni, hogy ki mit mondott már el eddig, az információmorzsák keverednek a fejünkben, főleg, ha valaki nem nyűgöz nem már az első pillanatban és nem olyan különleges, hogy vele kapcsolatban mindent megjegyezzünk.

Lehet, hogy jobb táblázatba foglalni az alapadatokat, ha tényleg rossz a memóriánk vagy nem akarjuk mondjunk csetelés közben percekig keresgélni az előzményekben, hogy az illetőnek hány gyereke van, mi a foglalkozása, és milyen a testalkata…

Ha újra rákérdezünk egy alapadatra, az kissé kínos: könnyen az a benyomás támad a partnerben, hogy nem figyelünk oda rá, illetve nem érdekel bennünket.


2. Ne csak önmagunkról írjuk!

Mindig legyen az üzeneteinkben kérdés a partner hogylétét illetően, ha már megosztott velünk valamilyen problémát, akkor ne felejtsünk el rákérdezni, hogy áll a dolog, meggyógyult-e a gyerek, sikerült-e a tárgyalás, s a többi. Nagyon jólesik mindenkinek, ha érzi, hogy érdeklődünk a dolgai iránt, és nem ment ki a fejünkből, hogy miről volt szó a legutóbb. Nem csetelős helyzetben ezt sokkal könnyebb megoldani, mert átgondolhatjuk, mire reagáljunk.

Ha kérdéseket kapunk, vagy hasonló érdeklődést tapasztalunk, akkor pedig ne ignoráljuk, reagáljunk minden fontosra.

Természetesen írhatunk magunkról, de nem ez legyen az üzenetek egyetlen témája.


3. Kerüljünk a durva hangnemet!

Ha a partner nem kedves, udvariatlan, csalódtunk benne, lehetőleg akkor se borítsuk rá az asztalt, se üzenetben, se telefonon… Lehet persze keményen megírni a véleményünket anélkül is, hogy trágárságokat használnánk, de mielőtt elküldünk egy sértegető levelet, azért aludjunk rá egyet.


4. Ne hanyagoljuk el a helyesírást és fogalmazzunk érthetően!

Persze, sms-ben nem kell feltétlenül ékezeteket használnunk, vagy teljes mondatokat írnunk, és csetelésnél is vészes, ha félregépelünk, de ha e-mail-t írunk, akkor igyekezzünk betartani az alapvető nyelvtani szabályokat, és bátran használjunk helyesírás-ellenőrzőt. Jobb benyomást kelt, ha kevés hibával írunk – persze tudjuk, hogy attól, hogy valaki diszgráfiás, még lehet nagyon értelmes – ha tudjuk magunkról, hogy ez nálunk problémás, akkor inkább említsük meg a partnernek.


5. Legyünk óvatosak a párhuzamos kommunikációval!

Nincs semmi gond azzal, ha többekkel ismerkedünk egyszerre, mások is ezt teszik. De azért nem jó, ha ez túlságosan nyilvánvaló a másik fél számára, például azért, mert összekeverjük az adatait valaki máséval. (Lásd 1. pont.) Vagyis a többes ismerkedéshez jó memória és sok odafigyelés kell.

Főleg, ha egyszerre többekkel még azonos időben csetelünk is. Jó, ez nem túl elegáns megoldás, de már én is csináltam: ahogy egy korábbi posztban írtam, a férfiak valahogy megérzik, ha az egyik jelentkezik, akkor a másik is rögtön ott van… Ha bírjuk gyorsasággal, megpróbálhatjuk a párhuzamos csetelést, mert az se túl szerencsés, ha azért utasítjuk el a kezdeményezést, mert épp mással beszélünk… De fontos, hogy legalább dupla olyan gyorsan gépeljünk, mint a partner, mert különben észreveszi, hogy lassan reagálunk. (Viszont, ha épp csak ő van vonalban, akkor meg hozzászokik, hogy nagyon is gyorsan reagálunk.)

Ne csináljunk azért sportot a párhuzamos csevegésből, de a párhuzamos ismerkedéssel nincs semmi baj, csak jó memória és odafigyelés kell hozzá.


6. Ne jegeljünk senkit napokig!

Illetve legfeljebb akkor, ha ő is ezt tette velünk: akkor nincs okunk rá, hogy gyorsabban reagáljunk, mint ő. De az ilyen ismerkedések el is vesztik az értelmüket.

Ha valóban érdekel valaki, akkor kommunikáljunk vele legalább naponta egyszer, de inkább többször, persze attól is függően, hogy a partner milyen gyakran kommunikál. Ne árasszuk el levelekkel, amelyekre úgyse tud válaszolni, de ne is hagyjuk válasz nélkül az üzeneteit, ha többet küld: ha épp nincs időnk érdemben írni, akkor jelezzük, hogy megkaptuk, és hamarosan jelentkezünk. Jelentkezzünk is hamarosan!

Ha meg valaki nem érdekel, akkor zárjuk le a történetet, és ne tűnjünk el magyarázat nélkül (ha már volt annyi kommunikáció köztünk, hogy megérdemelje a magyarázatot).

Persze vannak dolgok, amelyek egy bizonyos kapcsolati fázisban még nem tartoznak a partnerre – mondjuk, ha egy Sugar Daddy jelölt túl korán teszi fel a kérdést, hogy hány férfival volt már dolgunk, nem biztos, hogy érdemes válaszolnunk… És azért legyünk annak is a tudatában, hogy szinte mindenki hajlamos megszépíteni a valóságot, vagyis nem mindig 100%-ig igaz, amit a partnerek leírnak.