Kezdünk kijönni a karanténból, de a számunkra teljesen ismeretlen emberektől még ódzkodunk. Ilyenkor nem árt, ha van olyan régi barát, szerető, akivel esetleg újra össze lehet futni. Milyen múltbéli kapcsolatoknak lehet jövője?

Kezdünk felocsúdni a nagy karanténozásból, már étterembe is mehetünk, nyaralást is tervezhetünk, noha elsősorban belföldre (a külföld még eléggé bizonytalan, de azért talán már lesz lehetőség elmerészkedni kedvenc helyeinkre ezen a nyáron), és a randizás is kezd normalizálódni... Bár a hosszú távú előrejelzések szerint még nem vagyunk túl az egész hajcihőn, és készülnünk kell arra, hogy második, harmadik hullám is várható. Vagyis nagyon vadul azért nem érdemes újrastartolni. 

Az alkalmi kapcsolatok, vagy akár a túlságosan is hamar szexhez vezető ismerkedések nem igazán lesznek divatban a következő hónapokban sem. Ilyenkor felértékelődnek azok, akiket már ismerünk, és akikről biztosan tudjuk, hogy megbízhatunk bennük. Több helyről is hallom, hogy régi kapcsolatok felmelegítésével próbálkoznak. 

Egyébként is sokan átértékelték az eddigi életüket, rájöttek, mi igazán fontos nekik, esetleg megbántak korábbi döntéseket, amelyek abba a helyzetbe sodorták őket, amelyben a karantén kezdetén voltak, és ez jó alkalom arra, hogy változtassanak. Illetve visszanézzenek és keresgéljenek a múltban: ki az, akivel szívesen felvennék újra a fonalat, ki az, akiről jó lenne tudni, mi történt vele azóta? 

Aki sokat randizott már online, annak elég sok parkolópályás kapcsolata lehet, nincs ez másként a Sugar világban sem. Minél többet levelezünk, találkozunk, annál nagyobb azoknak a tábora, akikkel már kialakítottunk valamiféle viszonyt, esetleg el is jutottunk valameddig, aztán különböző okokból szakítottunk: nem ugyanazt akartuk, nem jutottunk egyezségre, nem feleltek meg az időkeretek, túl messze laktunk egymástól, bejött a képbe valaki más, aki jobban vonzott, és így tovább. 

Ha eltelik néhány év, a körülmények változhatnak, a helyzetünk, az ízlésünk, a prioritásaink mind másképp nézhetnek ki, vagyis nem elvetemült ötlet újra próbálkozni. Vannak kapcsolatok, amelyeknek az ideje csak az első találkozás után sok évvel jön el. A szimpátia, a vonzalom kezdetben is megvan, de lehet, hogy csak később jut el abba  a helyzetbe a két ember, hogy komolyra fordítsa a dolgokat. 

Exekkel is össze lehet jönni olykor, de annak a kapcsolatnak van talán nagyobb esélye a sikerre, amely korábban nem jutott el a kiteljesedésig, még nem aknázták ki a lehetőségeit. Esetleg túl korán vége lett olyan okból, amely nem a résztvevők jellemének összeférhetetlenségéből fakadt. 

Amit nem érdemes viszont felmelegíteni, azok a korábban kifejezetten zátonyra futott kapcsolatok. Ha nem volt valódi szimpátia, tolerancia, kedvesség, ha nem volt kellemes az együtt töltött idő, akkor pár év múlva sem valószínű, hogy kellemes lesz. Viszonylag kevés ember változik meg olyan alapvetően, hogy egy újabb próbálkozás esetén ne essen bele ugyanazokba a hibákba. Főleg, ha a partner kifejezetten kihozza belőle a legrosszabbat. 

Ha minden oké volt, csak éppen elszürkült a kapcsolat, unalmassá vált, akkor sem igazán érdemes újra próbálkozni. Egy-egy alkalom erejéig talán még kellemes újra megtapasztalni a megszokott forgatókönyvet, de ezek a felmelegített történetek nagyon ritkán működőképesek. 

Arra se nagyon számítsunk, hogy a monogámok poligámmá változtak és vice cersa, bár az előbbire már láttam példát, az utóbbira nem igazán. Fejben legalábbis nem megy végbe ez a változás olyan gyakran, mint a regényekben és filmekben, ha a lehetőségek hiánya miatt a gyakorlatban meg is történik, hogy valaki megelégszik egy partnerrel, még ha többre vágyik is. Ha azonban időközben az egyik fél nyitottabbá vált a nem hagyományos kapcsolati formákra, akkor még lehet esélyük együtt.